Javaslat a társadalmi, gazdasági válsághelyzet


kezeléséhez


Magyarországon


1. Munkahely-teremtéssel


1.1. A családban tevékenykedő, főfoglalkozású háziasszony vagy házigazda használhassa a „CSALÁDMENEDZSER” elnevezést (azaz családi rendszergazda, aki életet lehel a gondolatokba és működteti a rendszert, hiszen a család egy „kis létszámú vállalkozás”, amelynek a vezetői a családanya, a családapa, vagy helyetteseik). Ez az elnevezés igen sokat jelentene az otthon tevékenykedők öntudata, önbizalma, önértékelése szempontjából. Jelenleg, ha valaki bevallja, hogy ő „háztartásbeli”, azonnal azt kérdezik tőle: - Te nem dolgozol?
Pedig egy család működtetése a legsokrétűbb készségeket igényli: - pszichológiai, dietetikai, szexológiai, pedagógiai, építészeti, kertészeti, higiéniai, gazdálkodási, stb. E készségek elsajátításához szükséges a „családmenedzser-képzés” kialakítása, közösség-szervezés és minőségbiztosítás is.
A családmenedzseri tevékenység szolgálati időnek minősüljön, hasonlóan a családi házi-ápoláshoz, takarékos összegű egészségbiztosítási- és nyugdíj-járulékkal, amelyek fedezetét adhatják a családi önfoglalkoztatás, adókedvezmény, különböző támogatások, alapítványok.


1.2. Napi 4-órás munkaidőben is dolgozhassanak az azt igénylők, hiszen a családban a fizikai létfenntartás melletti, lelki kis-közösség-gondozás, művészeti foglalkozás, szeretet kifejezése, beszélgetés, élmények megosztása is mind-mind időt igénylő tevékenységek. Emellett a 4 órában tevékenykedő sokkal hatékonyabban dolgozik, mert nem étkezik külön a munkahelyén, alig szükséges pihenőidő, nyugodt, mert egyéb teendőit el tudja látni otthon, így nem kényszerül hazudozni, hogy miért ment ki-, vagy el a munkahelyéről. Odaadóan, lelkesen dolgozik, sikerélménye van, tevékenysége iránti elkötelezettsége kiválóan kialakítható, ösztönözhető.



1.3. Családi szociális munka esetén az idősgondozásért kaphasson ápolási díjat a nyugdíjas családtag is, ugyanúgy, ahogy az unokák gondozásáért. Az idős családtag így nem érzi saját sorsát annyira tehernek, hiszen ő a „munkaadója” ifjabb leszármazottjának. A leszármazott is nagyobb odaadással tudja gondozni az idős felmenőt. A társadalom jobban jár, mert lényegesen olcsóbb a családon belüli gondozás, mint az intézményi elhelyezés.


2. Készségfejlesztéssel


Nyelvtanulási készségfejlesztésként az általános iskolákban az eszperantó nyelv tanítását javasoljuk első idegen nyelvként, mivel tudományos kísérletek bizonyítják, hogy az ezt követően tanult, további nyelvek átlagosan 30 %-kal könnyebben sajátíthatók el. ( Ld. még: www.egalite.hu )


Budapest, 2009.


Dr. Farkas Julianna és Dr. Molnár Lajos
nyugdíjas orvosok, két-gyermekkel és három unokával